Hatvan szó. Eldöntöttem előre: ennyibe bele kell férnem. Mert amit nem lehet hatvan szóban elmondani, azt hetvenben sem lehet. De mi is férhet bele hatvan szóba? És mi férhet bele hatvan évbe? És fontosabbak-e a nagy szavak a kicsiknél? Mindebbe most nincs mód belemenni. Barátság. Szeretet. Művészet. És ez utóbbi szó már a negyvenhetedik volt. Itt hát a vége. Pont.
(Elhangzott 2011. november 17-én a Klauzál13 Galériában, ahol családtagok és barátok körében Mózes Katit köszöntöttük kerek születésnapján, a Kávé cukor nélkül című kiállítása képei előtt.)
2011. november 18., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Úgy látszik ez az év a kerek számok éve! Egy kortárs férfi mondta nemrégiben: én már sokszor nem tudom megállapítani,hogy egy nő negyven vagy hetven.
Most gyorsan felejtsük el, Kati hol áll a skálán és koncentráljunk a látványra. Képeire és kortalanul vonzó külsejére. Éljen a művészet konzerváló ereje!
Boldog szülinapot és boldog vásznakat kívánok az ünnepeltnek!
Megjegyzés küldése