2008. december 28., vasárnap

Mézes karácsony után

Még néhány napig, 2009. január 5-éig megtekinthető Szigetszentmiklóson, a Sárga Házban Gerő Krisztina Mézes karácsony című kiállítása. Nagyon sokan eljöttek a remek hangulatú, december 20-i megnyitóra, ahol előbb Gerő Simon adott elő egy trombitára írt klasszikus zenedarabot, majd Ambrózi Ibolya tanárnő megnyitója következett. Mint utóbb kiderült, a felkérés nem volt véletlen: évekkel ezelőtt, az osztálya tanulóinak karácsonyra ajándékozott, saját készítésű mézeskalácsai annyira megtetszettek Krisztinának, hogy eldöntötte, ő is kitanulja ezt az ősrégi mesterséget. Amúgy a megnyitó - amely az Arnolfini Archívum honlapján elolvasható - a méz, illetve a mézeskalács teljes kultúrtörténeti hátterét felvillantotta, az őskortól napjainkig, méltó és eligazító erejű felvezetését adva a Ház történetének első mézeskalács-tárlatához. Az itt közölt fotók - amelyek a szerző webes képkönyvtárából valók, ahol több más felvétel is található a kiállításról - bemutatnak néhányat a gazdag és a szó szoros értelmében finom anyagból (Fine Art), amelyet mindenképpen érdemes személyesen is szemügyre venni.

2008. december 27., szombat

2008. december 25., csütörtök

2008. december 23., kedd

Arnolfini Angel 2008

Ez a bumfordi angyal - amely azonban, ha rákattintunk, elvileg repülni is képes - az Arnolfini Archívum üdvözletét hivatott tolmácsolni: ezúton kívánunk minden kedves barátunknak, ismerős és ismeretlen látogatónknak boldog Karácsonyt és kreatív Újévet!

Karácsonyi lap - Pál Csabától

Karácsonyi lap - Dárdai Zsuzsától és Saxon Szász Jánostól

Karácsonyi lap - az Artemisz Kiadótól

Ez a lap is Lakner Zsuzsa munkája - ezzel lepte meg az Artemisz Kiadót, ahonnan viszont hozzánk Turbuly Évától, a kiadó vezetőjétől érkezett.

Karácsonyi lap - Lakner Zsuzsától

2008. december 19., péntek

Mézes karácsony

A kerítés nyilván nem lesz mézeskalácsból, mert a szigetszentmiklósi Sárga Ház (Tököli utca 19.) előtt egyáltalán nincsen kerítés, de alighanem minden egyéb variáció szóba kerülhet Gerő Krisztina mézeskalács-készítő – nem mellesleg fúvószenekari szülő: egy legendás trombitás (Simi) és egy szépreményű klarinétos (Bálint) büszke édesanyja – karácsonyi mézeskalács-kiállításán. A természetesen kóstolóval egybekötött tárlatot 2008. december 20-án, 14 órakor Ambrózi Ibolya pedagógus nyitja meg; megtekinthető január 5-éig – ha a művészetre éhes nagyközönség egy óvatlan pillanatban be nem falja addig.

Náthások a téli kertben

Akár meg is hűlhetett volna, aki nem vigyáz december 14-én, a Spanyolnátha szerkesztőségének is otthont adó porta kertjében, ahol pufidzsekis és irhakabátos szerkesztők – telivér baromfik (pulyka, kakas, némakacsa vegyesen), egy méla, gránitszürke macska, valamint bennfentes külsősök társaságában – a dermesztő vasárnap délelőtt csendjét kihasználva, egy álló órán keresztül kiállítást installáltak, miközben helyenként felszakadozott felettük a felhőzet: Hernádkak fölött az ég. És volt dolog elég, mert a létrák, a kopasz fejüket téli álomra hajtó fák, valamint jéghideg melegházak rácsai közt kifeszített szárítókötelekre 9 szerző kéziratát, 45 képző képét, valamint 1 videót és 2 performert kellett felcsipeszelni (utóbbi hármat virtuálisan). Mindezt a kiemelt támogatók – a Kertbarát Magazin, illetve a Kertészet és Szőlészet – kiemelt támogatásával, egyúttal a 90 éve spanyolnáthában elhunytak emlékére.
Aki nem volt ott, az 1. sajnálhatja (én kifejezetten sajnálom); 2. követhette a Spanyolnátha honlapján negyedórás frissítéssel (én nem követtem, mert épp valamit elkövettem, de most már ezt is sajnálom, de legalább ott voltam művileg, azért az is valami); 3. megnézheti barátságos, meleg szobából utólag, ugyanott, Fodor Tünde, Székelyhidi Zsolt és Láng Eszter teljes átélést garantáló és rendkívül részletgazdag fotósorozatain, innen is, onnan is (én megnéztem, mindet, és mondhatom: nem bántam meg). Nem is beszélve arról, hogy a Schiele, Kaffka Margit és Edmond Rostand emléke előtt tisztelgő munkák a maguk valójában, színről színre is végiglapozgathatók a Spanyolnátha 2008. december 13-án debütált téli kiadásában, a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház Ifi-Net Kávézójában tartott lapszámbemutatót bemutató fotókkal együtt. Meg még sok minden más is van ott, de azokra most nincsen mód részletesebben kitérni, mert nyakunkon a Karácsony. Aki nem hiszi, böngésszen utána…

2008. december 18., csütörtök

Tündérek a fa alá

Talán még nem késő jó szívvel ajánlani egy varázslatos könyvet a fa alá! A mesébe illő helyen, a soproni Macskakői utca 13. alatt székelő Artemisz KiadónálTurbuly Lilla Titkosírása után – a napokban megjelent egy újabb olyan kötet, amely Lakner Zsuzsa barátunk ihletett borítójával hívja fel magára a figyelmet. A megbabonázott puding ír tündérmeséket és babonákat vonultat fel, méghozzá a neves ír költő és drámaíró, William Butler Yeats gyűjtése nyomán, s a nem kevésbé jeles költő, regényíró és műfordító, Rakovszky Zsuzsa – az idei irodalmi Prima díj egyik nyertese - tolmácsolásában. E válogatás 1983-ban, a Helikon gondozásában egyszer már napvilágot látott, s méltán arathatott sikert. A mostani, negyedszázaddal későbbi feltámadás nem véletlen, hiszen e rendkívül szimpatikus, elsősorban családi-baráti erőkre építő kiadói vállalkozás, a 2006-ban indult Artemisz egyik alapítója éppen Rakovszky Zsuzsa. Érintettség tehát fellelhető szerző és kiadó között a kötet újbóli megjelentetése kapcsán, elfogultság azonban aligha: a mesék önmagukért mesélnek, s frissebbnek tűnnek, mint valaha. A lendületes, élőbeszédet idéző, vérbő nyelvezettől sodortatva megismerkedhetünk többek között Moll Roe Raffertyvel, akiről azt sustorogták, hogy valahányszor aludt, mindig csukva tartotta a szemét (bár ez nem bizonyított), vagy Mick Flanigannel (Tipperary megyéből), akinek a negyedik gyerekkel nem volt szerencséje. Meg még persze egy sor furcsa és bűbájos szerzettel, akik egy idő után elkezdenek egyre ismerősebbnek tetszeni. S nyilván nem tiltakoznának, ha megidéznénk őket – keménytáblába kötve – a karácsonyi asztal mellé, egy kis tündérkedésre. Elvégre a megbabonázott puding próbája az, hogy megveszik...
-----
A megbabonázott puding – ír tündérmesék és babonák * Válogatta és fordította: Rakovszky Zsuzsa * Artemisz Kiadó, 2008. * 200 oldal * Ára: 2200 forint

Nemzetközi Kisképek Kiállítás Szabadkán

Ha minden igaz, e percekben, 2008. december 18-án este nyílik meg Szabadkán a Modern Galériában – Ágoston Pribilla Valéria könyvtárigazgató és Mile Tasic műkritikus felvezetésével – a Nemzetközi Kisképek Kiállítás. A tárlatot a Szabadkai Képző- és Iparművészek Egyesülete szervezte, s vajdasági, illetve a Vajdasághoz valamilyen módon kötődő kárpát-medencei kortárs alkotók kaptak rá meghívást. A tematikát, illetve a technikát illetően semmiféle megkötés nem volt, ám a beadott munkák mérete nem haladhatta meg a 15x15 centimétert. Ennek részben praktikus okai is vannak, mert így viszonylag könnyen mozgatható az anyag, amelyet – a főszervező Boros György szabadkai grafikusművész szándékai szerint – 2009-ben további vajdasági településeken is bemutatnának. A tervezett helyszínek: Ada, Bácskossuthfalva, Bajmok, Horgos, Kelebia, Magyarkanizsa, Zenta, Topolya, Törökkanizsa, Újvidék, Zombor. A kollekcióba jómagam is küldtem három képet a Nevetlen Dátumok Fala sorozatból; kötődésemet pedig a Vajdasághoz annak köszönhetem, hogy Láng Eszter barátom révén volt szerencsém találkozni debreceni otthonukban az 1936-ban Bácskossuthfalván született, s 2006 nyarán elhunyt nagyszerű grafikussal, Torok Sándorral.

2008. december 16., kedd

Arnolfini 15 - megnyílt a tárlat

Az Arnolfini Archívum 15. születésnapja kapcsán meghirdetett e-mail art projektünkre a rendelkezésre álló 15 nap alatt végül is összesen 30 – azaz 2x15 – szerző (22 magyar és 8 külföldi) küldte el alkotásait. Voltak, akik a közvetlenül az Arnolfini-évfordulóra reflektáltak, mások tisztán a 15-ös tematikából indultak ki. A 40 képből álló kollekciót bemutató virtuális kiállítás 2008. december 15-én nyílt meg, az Arnolfini NetGaléria No36-os tárlataként. Ezúton is köszönjük mindenkinek a részvételt.

2008. december 11., csütörtök

Közeleg a Spa téli száma

A Spanyolnátha téli lapszámbemutatóját december 13-án, szombaton délután fél 6-tól rendezik a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház Ifi-Net Kávézójában. A lapszám SPN90 — Spanyolnátha a veszélyegyenlőségért című blokkjában a 90 éve spanyolnáthában elhunytakra emlékeznek. A Kaffka-, Schiele-, Rostand-emlékösszeállításokat szerkesztőik – Fodor Tünde, Székelyhidi Zsolt és Vass Tibor – mutatják be. Deák-Takács Szilvia a spanyolnátha túlélőiről és áldozatairól beszél, Berka Attila pedig Apollinaire-re emlékezik. Másnap délelőtt, a szerkesztőség kertjében (Hernádkak, Ifjúság út 5.), 10 és 11 óra között a folyóirat kép- és kézirat-kiállítást rendez, Önök kerték címmel. A nagyközönség számára a kiállítás installálásáról, megnyitásáról és bontásáról fotódokumentáció készül, melyet a Spanyolnátha a Kertfesztivál napján 15 percenként frissít.

Kováts Bori a Civil Rádióban

A Civil Rádió Láttató című műsorában 2008. december 11-én csütörtökön, 13.30 és 14.00 óra között Szabó Béla István szerkesztő-riporterrel Kováts Bori beszélgetett az elektografikáról (például olyan munkákról, mint az itt látható kép is, amely Bori egyik arnolfinis kiállításán szerepelt), és sikerült is meggyőznie annak létjogosultságáról... A műsor még 13 napig meghallgatható a rádió netes archívumában, illetve le is tölthető onnan. Az infóért Lakner Zsuzsát illeti köszönet.

2008. december 8., hétfő

Stúdiólátogatás Hiiglinél

New York-i barátunk, John A. Hiigli hatalmas méretű, matematikai ihletésű vásznait csodálhatják meg azok, aki 2008. december 10-én ellátogatnak a festő műtermébe (164 West 83rd Street, New York). A Goldberg Contemporary Art "Evenings in the Artist's Studio" sorozatának keretében este 6 és 9 óra között nyílik mód arra, hogy az érdeklődők, egy pohár jégbe hűtött pezsgővel a kézben, az alkotás helyszínén, a művek társaságában beszélgessenek a szerzővel.

2008. december 7., vasárnap

Reed Altemus a Local188-ban

Még annak idején, az Árnyékkötők co-media című művészeti folyóirat szerkesztése során találkoztam először az amerikai Reed Altemus munkáival. Mint nemrég kiderült, Reed nem maradt hűtlen a fénymásolóművészethez, s Tonerworks című blogjában ma is közzétesz elektrografikákat saját gyűjteményéből, illetve a beérkező anyagokból. Reed Altemus Portland városában él, s 2008. december 9-én az ott lévő Local 188 nevű népszerű helyen (685 Congress St. Portland, Maine) nyílik kiállítása. Az Old photos, New poems, Copy-art című tárlat 2009. február elsejéig lesz látható; aki arra jár, feltétlenül kukkantson körbe.

2008. december 6., szombat

Zsubori Ervin: Játszók

Aki kisgyerek, és még 6 éves sem múlt el, alighanem „csak” megéli az életet; nem értelmez, nem absztrahál, nem von le konzekvenciákat: az ideje nagy részében egyszerűen életet játszik, a maradék időben pedig energiát gyűjt ahhoz, hogy újra játszani tudjon. Így a jó gyerekvers (ha svéd, ha nem) értelemszerűen csak felnőtt tollából fakadhat, olyan felnőttéből, aki képes még játszani, és elég ép maradt a lelke ahhoz, hogy hitelesen tudjon játszani kisgyereket is. Turbuly Lilla ilyen.

Aki felnőtt, és elmúlt már 36 éves is, s ráadásul művész, folyamatosan értelmez, absztrahál, következtetéseket von le, hogy képessé váljon megélni az életet, és játszani tudjon, újra meg újra. Jó gyermekvers-illusztrációkat azonban csak akkor tud készíteni, ha elég ép maradt a lelke ahhoz, hogy hiteles legyen. Lakner Zsuzsa ilyen.

(Megjelent Turbuly Lilla és Lakner Zsuzsa Titkosírás című kötetéről a Figyelő 2008/49. számának könyvmellékletében.)

2008. december 3., szerda

Variabilek a Szlovák Intézetben

Variabilek címmel nyílik kiállítás a Szlovák Intézetben (1088 Budapest, Rákóczi út 15.), amely Marián Drugda szobrász és designer munkáit mutatja be. A művész 1976-ban hozta létre első variálható tárgyait, melyeket variabileknek nevezett el. E síkbeli, térbeli, illetve plasztikus tárgyak általában 2, 3 vagy 4 egymásra helyezett perforált, színes, különböző geometrikus alakzatú lemezekből állnak. A lemezek elforgatásával és változtatásával többféle kompozíciót lehet alkotni. Például a négyszögletes variabil 3 lemezével 768 variációt lehet létrehozni. A kiállítást 2008. december 11-én 18 órakor Dárdai Zsuzsa MADI-teoretikus nyitja meg; közreműködik Sáry László.

2008. december 2., kedd

Dániel András a Godot Galériában

Dániel András 2007-ben a hét minden egyes napján készített egy rajzot: napilapokban kereste a témát, az ezekben talált sajtófotók és képfeliratok szolgáltak képi gondolkodásának kiindulópontjául, melyben tág teret engedett a szabad asszociációknak. A kollekcióból elsőként az Arnolfini NetGalériában nyílt kiállítás, Napi lapok címmel. András egy év alatt komoly tapasztalatokra és tanulságokra tett szert a következetes, munkaterápia jellegű tevékenység során, melyeket aztán vászonképekbe fordított át. Ezekből nyílik kiállítás 2008. december 3-án 20 órakor a Godot Galériában (1075 Budapest, Madách út 8.) A Beszélj, vagy hallgass örökre… című tárlatot Vörös István költő nyitja meg; megtekinthető december 23-áig.
>>A Vörös István megnyitójáról készült videó megtekinthető itt.

2008. november 30., vasárnap

A 111. bejegyzés

Egy esztendővel ezelőtt, Advent első vasárnapján (ez akkor december 2-ára esett) indult el az ArnolfiniBlog, amelybe azóta 110 bejegyzés került. Ez a 111. Az adventi koszorút ezúttal Eszter tervezte és készítette el; ezzel kívánunk, szeretetteljes, békés és kreatív ünnepi készülődést mindenkinek.

Mail Art kapcsolatok

A Mini[e]MailArt blog, illetve felhívás kapcsán bekerültünk a nemzetközi Mail Art közösség látókörébe. A Lila foltok projektre (amelynek határideje egyébiránt ma éjfélkor jár le, így holnap megjelenik a No5-ös tematika) sokan küldtek e körből; köztük volt Ruud Janssen is Hollandiából, aki több szervezetet, honlapot és blogot is alapított, illetve működtet a Mail Art művészek számára. Ruud elsőként a Mail Art Project című közösségi blog szerzői közé hívott meg, ahol a tagok közzétehetik aktuális felhívásaikat, beszámolhatnak projektjeikről. E felületen eddig a Lila foltok, illetve a 15 című születésnapi projektünkről helyeztem el felhívást. Ezek felkerültek az általam „felfedezett” Mail-art.de német tematikus oldalra is. Később, a 15-projekt meghirdetésekor Ruud Janssen egy zártabb körbe is meginvitált: a húsz éves múltra visszatekintő, általa igazgatott nemzetközi szervezet, az International Union of Mail-Artist tagjai közé. Az IUOMA most novemberben kapott egy jelszóval védett, a tagok belső kommunikációjára koncentráló netes felületet. Mindehhez jött még aztán a szintén holland illetőségű Litsa Spathi meghívása, aki a fluxusművészet egyik tematikus blogjába, a Fluxslist Europe szerzői közé invitált.

Születésnapi projekt: 15

Az Arnolfini Archívum alapításának 15. évfordulója alkalmából születésnapi e-mail art projektjet hirdettünk. A munkák elkészítésére a kiírás pillanatában 15 nap állt rendelkezésre; most a félidőnél tartunk. A felhívás, amelyre tehát továbbra is várjuk a műveket, a következőképpen hangzik:

Téma (teljesen szabadon értelmezve): 15 * Technika: szabad * Beküldési formátum: digitális (jó minőségű jpg) * Méret: maximum 1515x1515 pixel * Határidő: 2008. december 7., 15 óra 15 perc * E-mail cím (a határidő lejártakor megszűnik): 15@arnolfini.hu * Az e-mailben feltüntetendő: a szerző neve * Megjegyzés: ugyan születésnapi projektről van szó, de az alkotásnak nem feltétlenül és nem közvetlenül az Arnolfini Archívumot kell köszöntenie; a fókuszban a 15 mint mágikus szám áll.

2008. november 23., vasárnap

Egy Titkosírásról való írás

Zsubori Ervin: Huszonnégy korty rozé

A rozé a szőlő levéből készül,
mégsem nevezzük szőlőlének.
A színe szép világos piros,
olyan, mint a nagymama málnaszörpje,
aki az előírt 1:8 arány helyett
1:10-es képletet alkalmaz,
vagy inkább 1:12-eset,
mert ő még emlékszik a háborús időkre,
amikor spórolni kellett mindennel,
a szörpökkel is;
hiszen több nap, mint kolbász.

Kolbászról itt persze szó sincs,
az csak úgy idesikamlott a papírra,
rozéról viszont annál inkább,
de abból is csak egy karcsú pohárkával;
azzal kucorodtam fel az ágyra tegnap este,
meg egy apró kis verseskötettel.

Nem volt könnyű beszerezni,
meg kellett küzdeni érte,
beleszerelmesedni jó előre,
vágyni rá, kiérdemelni,
s kitartani a hetedik boltig,
ahol aztán ott lapult végre egy polc rejtekében,
értő titokfejtőkre várva.

Mert ez a címe, Titkosírás,
vagyis hát ennél kicsit bonyolultabb,
a borítón lévő fakuló vignettán ugyanis
kis „t”-vel van írva,
és igazából két „s”-sel is,
csak a másodikat áthúzta valaki,
szóval sírás is van benne, de csak kicsi,
az is inkább a titkos-szemérmes fajtából.

Viszont a síkos-simogatnivaló címlap
a szerzők nevét látszólag valóban eltitkolja,
de igazából mégsem,
hiszen a kezdőbetűik ott vannak,
egy fodros hajú, térdnadrágos fiúcska tartja őket
(ő nyilván az épphogycsaknem 6 éves Pepe,
ki is lehetne más, róla szólnak e titkos sorok,
aki amúgy időközben,
egészen pontosan délután fél négykor,
mégis csak elmúlik 6 éves).

A monogramok egy-egy félbevágott
teniszlabdába vannak rejtve,
a „T” az Turbuly lehet csak,
hiszen ő írja-teremti a verset,
az „L” viszont lehet Lilla is,
aki ugyancsak ő lenne,
meg Zsuzsa is, a Laknerék Zsuzsája,
aki a képeket ragasztotta ihletett ujjakkal,
vagy inkább mindkettő.

Egy korty, egy vers.
Huszonnégy vers: ahány óra van a napban;
huszonnégy korty: ahány korty van a pohárban.

Közben Lilla tolla alól
szépen sorjázik a trilla,
nem is trilla, csak afféle gyerekbeszéd,
úgy érezni, akár írhattam volna én is,
hiszen emlékszem, így volt tényleg,
megtörtént, szóról szóra,
csak nem Vandának hívták a lányt a szomszédban,
hanem… (de ez talán maradjon titok),
Aput viszont tényleg Ferinek,
pontosabban Fricinek, de azt Anyu nem szerette.

Mégis: mégsem írhattam volna én ezt a könyvet,
mert ez a Lilla könyve,
és ezért nem írhatta volna senki más se;
ő bukkan fel benne hetvenhét alakban,
varrónőnél, szánkón, játszótéren,
s ő bukik alá a patakban,
ám így is igaz, hogy igazi könyv
attól a tizenhárom rajztól válik belőle
(ahány hónap van az évben,
meg még egy, titkos ráadásnak),
amelyeket Zsuzsa álmodott a szavak közé,
s amelyek egy szempillantás alatt
visszaröpítenek a múltba,
mindenkit a sajátjába,
előkutatva legalább tucatnyi újabb titkos írást,
amelyeket senki más nem írhatna meg,
csak mi magunk,
és attól, hogy talán nem fogjuk megírni sosem,
még léteznek, mert bennünk vannak,
és naponta mozgatják mozdulásainkat.

A pohár közben kiürült,
de a jó rozét az teszi jó rozévá,
hogy nem üres pohár marad utána,
hanem hosszan lecsengő, kellemes íz a szájban;
ilyen ez az apró kötet is az Artemisztől
(milyen szép név, egy istennő van mögötte,
aki mások mellett a gyerekeket is védelmezi),
friss, üde, és hosszan elkísér,
de érezni benne a múlt ásványait és esszenciáit is.

A hasonlat persze sántít,
hiszen a rozét az értők
csak hidegen ajánlják fogyasztani,
és bizony csak felnőtteknek való,
míg a Titkosírás
korra és nemre való tekintet nélkül mindenkinek,
s egyértelműen melegen ajánlható.

***
A rend kedvéért:
Titkosírás - Turbuly Lilla versei Lakner Zsuzsa kollázsaival
* Artemisz Kiadó, 2008. * 44 oldal * 2200 forint

2008. november 21., péntek

15 éves az Arnolfini Archívum

Az Arnolfini HangArchívum 4-es sorszámú, becses darabjának tanúsága szerint az Arnolfini Archívum családi alkotócsoportot 1993. november 21-én, azaz pontosan 15 esztendővel ezelőtt alapítottuk meg, Horváth Ira és jómagam. Az alkotócsoport, önmeghatározása szerint, különböző élet- és képzőművészeti ágakban kíván kreatív módon megmutatkozni önmaga, valamint szűkebb és tágabb környezete előtt. Ahogyan az a későbbi hangdokumentumokon, illetve 2004. május elsejétől a www.arnolfini.hu honlapon is nyomon követhető, a legelején megfogalmazott ars poetica nem maradt üres ígéret. A teljesség igénye nélkül, legelébb az Arnolfini eMotion Pictures (dia)filmjei debütáltak, majd a könyvsorozatok - a Tukán Téka, a PaperBooks és az Arnolfini Books - indultak el. Később beléptek a galériák: a Kuffer Galéria, az Előszoba Galéria, majd egyebek mellett az Arnolfini Galéria, a honlap startja után pedig az Arnolfini NetGaléria. Az International Ticket Collection a grafikai vonalat vezette fel; ennek egyik legújabb fejezete az Mini[e]MailArt projekt, amely az utóbbi időszakban született blogok sorát is szaporítja - ezek között található az ArnolfiniBlog, illetve a Szigetszentmiklósi TK jelenleg U13-as focicsapatának életét dokumentáló szurkolói blog is. S mindezek betetőzéseként immár 7 éves múltra tekintenek vissza a tematikus Arnolfini Fesztiválok (az idén volt a tizedik), ahol egy-egy nap erejéig valamennyi kreatív vonal összefuthat, s megmutatkozhat az Arnolfini Archívum ismerői és barátai előtt. Végül, de elsősorban pedig az „életművészeti ág” két jeles képviselőjéről kell szólnunk, a 14 éves Eszterről és a 12 éves Barnabásról; nélkülük nem lehetne kerek ez a történet. Aki ma már nem ül autóba, kortyolgasson el egy pohár jóféle bort az egészségünkre. És ha teheti, közben böngészgessen a weboldalunk megújult nyitólapján, a retrospektív kiállítás linkjei között. Folyt. köv.

Lapok Susanniából

Két lapot kaptunk a napokban Lakner Zsuzsától, Stuttgartból. Az egyik egy gyönyörű eredeti, klasszikus ragasztott kollázs, preparálva, címkézve, s a születésnapi dátumommal pecsételve, egyúttal a Nevezetlen Dátumok Fala című elektrografikai sorozatomra reflektálva; kitüntető figyelmesség, megható és lélekemelő gesztus. A másik egy igazi képeslap, a Carted projekt keretében kinyomtatva, Made in Susannia 21th. Century. Méghozzá november 17-i, első napi pecséttel, amely első nap amúgy véletlenül (vajon a művészetben vannak-e véletlenek?) Ida Mama - az Arnolfini Archívum család-tagja - születésnapja is volt egyben. Lenyűgöző az a következetesség, precizitás, ihletettség, összetéveszthetetlenség és konstans csúcsminőség, amivel Zsuzsa dolgozik; igazán büszkék vagyunk arra, hogy barátaink és állandó szerzőink között tudhatjuk.

2008. november 20., csütörtök

Új gasztroblog: Kispiskóta

Mérlegem nincs otthon, így az összes mennyiség csak hozzávetőleges - ezzel a szimpatikus vallomással vezeti be néhány hete indult, Kispiskóta című gasztroblogját főző/író/fotózó szerzője (akit jól ismerünk, de nem áruljuk el, hogy kicsoda). Ennek megfelelően, még sosem sikerült változtatás nélkül megfőznie egy receptet; szerencsére a változtatás gyönyörködtet. Mottója: ehető alapanyagokból nem lehet rosszat kihozni. Ha van tíz perce, összedob egy kis piskótát. Vagy mást; például a képen látható zöldhagymás-diós pennét, amely főleg olyan esetekre ajánlható, ha nincs otthon semmi. Jó étvágyat!

2008. november 12., szerda

Túl a félszázon a Lila foltok

Szűk két hónappal ezelőtt indult el az Arnolfini Mini[e]MailArt projekt blogja. A frissen meghirdetett No.4-es, Lila foltok című tematikára beérkezett művek száma immár túllépte a félszázat. A legtöbb munka - 21 kép - eddig természetesen magyaroktól érkezett (az itt látható például Irától), de találni a kollekcióban 9 amerikai, 5 német, 4 olasz, 3 kanadai, s 1-1 angol, holland, brazil, argentín, görög, venezuelai, francia, spanyol és dán szerzőt is. A november végi határidőig még van több mint két hét, úgyhogy ha valaki eddig nem küldött, de szeretne, akkor megteheti. A beérkezett anyagok igen változatosak, s a legkülönfélébb módon reagálnak a meghirdetett tematikára. Az elsők között küldött képet Torma Cauli barátunk, aki időközben belevetette magát a nemzetközi Mail Art életbe, s ennek megfelelően pár napon belül valódi mini (7,5x11,5 centis) mail art küldeményekkel is meglepett bennünket. Az egyik Barnabásnak jött, s focis motívumokból építkezett, míg a nekem címzett levél, parkolási fizetési felszólításba csomagolva, az itt látható képet rejtette. Ennek hátoldalán, kézírással, a következő szöveg található: "Kedves Laci! Nem gondoltam, hogy te így értelmezed majd a MiniMailArtot, de ezek sem vesznek kárba. Üdv, e".

2008. november 10., hétfő

Gábos József New York-i víztornyai

"Esetleg egy ciklusba rendezhető, tematikus New York-fotósorozatra vevő lennék a NetGalériában..." - egészen pontosan ez a szeptember 26-án, egy e-mailben elküldött mondat (ha úgy tetszik, megbízási szerződés) motiválta az épp Amerikában tartózkodó Gábos József képzőművész barátunkat arra, hogy alaposan átgondolja a szóba jöhető tematikákat, majd alig két hétre rá bevezetőstül megküldje azt a New York-i víztornyokról készített fotósorozatot, amelyből 2008. november 9-én megnyílt a galéria 35. kiállítása. Jómagam ehhez annyit tudtam még hozzátenni (vagy inkább elvenni?), hogy a képeket átkonvertáltam fekete-fehérre, amitől egészen klasszikussá és időtlenné vált a kollekció. A többi kiderül a szerző bevezetőjéből és a 61 fotót tartalmazó tárlatból.

2008. november 6., csütörtök

Láng Eszter Szatmárnémetiben

A szatmárnémeti Művészeti Múzeumban nyílik kiállítása Láng Eszter barátunknak 2008. november 7-én, 17 órakor. A tárlat december 7-éig tekinthető meg.

2008. október 30., csütörtök

Kovács Tamás az Ökollégiumban

Kovács Tamás László munkáiból nyílik kiállítás 2008. november 6-án, 18 órakor az Ökollégium ArtGalériában (1035 Budapest, Szél utca 11-13.) A tárlatot, amely november 28-áig lesz nyitva, Feledy Balázs művészettörténész nyitja meg.