A 111. bejegyzés

Egy esztendővel ezelőtt, Advent első vasárnapján (ez akkor december 2-ára esett) indult el az ArnolfiniBlog, amelybe azóta 110 bejegyzés került. Ez a 111. Az adventi koszorút ezúttal Eszter tervezte és készítette el; ezzel kívánunk, szeretetteljes, békés és kreatív ünnepi készülődést mindenkinek.

Mail Art kapcsolatok

A Mini[e]MailArt blog, illetve felhívás kapcsán bekerültünk a nemzetközi Mail Art közösség látókörébe. A Lila foltok projektre (amelynek határideje egyébiránt ma éjfélkor jár le, így holnap megjelenik a No5-ös tematika) sokan küldtek e körből; köztük volt Ruud Janssen is Hollandiából, aki több szervezetet, honlapot és blogot is alapított, illetve működtet a Mail Art művészek számára. Ruud elsőként a Mail Art Project című közösségi blog szerzői közé hívott meg, ahol a tagok közzétehetik aktuális felhívásaikat, beszámolhatnak projektjeikről. E felületen eddig a Lila foltok, illetve a 15 című születésnapi projektünkről helyeztem el felhívást. Ezek felkerültek az általam „felfedezett” Mail-art.de német tematikus oldalra is. Később, a 15-projekt meghirdetésekor Ruud Janssen egy zártabb körbe is meginvitált: a húsz éves múltra visszatekintő, általa igazgatott nemzetközi szervezet, az International Union of Mail-Artist tagjai közé. Az IUOMA most novemberben kapott egy jelszóval védett, a tagok belső kommunikációjára koncentráló netes felületet. Mindehhez jött még aztán a szintén holland illetőségű Litsa Spathi meghívása, aki a fluxusművészet egyik tematikus blogjába, a Fluxslist Europe szerzői közé invitált.

Születésnapi projekt: 15

Az Arnolfini Archívum alapításának 15. évfordulója alkalmából születésnapi e-mail art projektjet hirdettünk. A munkák elkészítésére a kiírás pillanatában 15 nap állt rendelkezésre; most a félidőnél tartunk. A felhívás, amelyre tehát továbbra is várjuk a műveket, a következőképpen hangzik:

Téma (teljesen szabadon értelmezve): 15 * Technika: szabad * Beküldési formátum: digitális (jó minőségű jpg) * Méret: maximum 1515x1515 pixel * Határidő: 2008. december 7., 15 óra 15 perc * E-mail cím (a határidő lejártakor megszűnik): 15@arnolfini.hu * Az e-mailben feltüntetendő: a szerző neve * Megjegyzés: ugyan születésnapi projektről van szó, de az alkotásnak nem feltétlenül és nem közvetlenül az Arnolfini Archívumot kell köszöntenie; a fókuszban a 15 mint mágikus szám áll.

Egy Titkosírásról való írás

Zsubori Ervin: Huszonnégy korty rozé

A rozé a szőlő levéből készül,
mégsem nevezzük szőlőlének.
A színe szép világos piros,
olyan, mint a nagymama málnaszörpje,
aki az előírt 1:8 arány helyett
1:10-es képletet alkalmaz,
vagy inkább 1:12-eset,
mert ő még emlékszik a háborús időkre,
amikor spórolni kellett mindennel,
a szörpökkel is;
hiszen több nap, mint kolbász.

Kolbászról itt persze szó sincs,
az csak úgy idesikamlott a papírra,
rozéról viszont annál inkább,
de abból is csak egy karcsú pohárkával;
azzal kucorodtam fel az ágyra tegnap este,
meg egy apró kis verseskötettel.

Nem volt könnyű beszerezni,
meg kellett küzdeni érte,
beleszerelmesedni jó előre,
vágyni rá, kiérdemelni,
s kitartani a hetedik boltig,
ahol aztán ott lapult végre egy polc rejtekében,
értő titokfejtőkre várva.

Mert ez a címe, Titkosírás,
vagyis hát ennél kicsit bonyolultabb,
a borítón lévő fakuló vignettán ugyanis
kis „t”-vel van írva,
és igazából két „s”-sel is,
csak a másodikat áthúzta valaki,
szóval sírás is van benne, de csak kicsi,
az is inkább a titkos-szemérmes fajtából.

Viszont a síkos-simogatnivaló címlap
a szerzők nevét látszólag valóban eltitkolja,
de igazából mégsem,
hiszen a kezdőbetűik ott vannak,
egy fodros hajú, térdnadrágos fiúcska tartja őket
(ő nyilván az épphogycsaknem 6 éves Pepe,
ki is lehetne más, róla szólnak e titkos sorok,
aki amúgy időközben,
egészen pontosan délután fél négykor,
mégis csak elmúlik 6 éves).

A monogramok egy-egy félbevágott
teniszlabdába vannak rejtve,
a „T” az Turbuly lehet csak,
hiszen ő írja-teremti a verset,
az „L” viszont lehet Lilla is,
aki ugyancsak ő lenne,
meg Zsuzsa is, a Laknerék Zsuzsája,
aki a képeket ragasztotta ihletett ujjakkal,
vagy inkább mindkettő.

Egy korty, egy vers.
Huszonnégy vers: ahány óra van a napban;
huszonnégy korty: ahány korty van a pohárban.

Közben Lilla tolla alól
szépen sorjázik a trilla,
nem is trilla, csak afféle gyerekbeszéd,
úgy érezni, akár írhattam volna én is,
hiszen emlékszem, így volt tényleg,
megtörtént, szóról szóra,
csak nem Vandának hívták a lányt a szomszédban,
hanem… (de ez talán maradjon titok),
Aput viszont tényleg Ferinek,
pontosabban Fricinek, de azt Anyu nem szerette.

Mégis: mégsem írhattam volna én ezt a könyvet,
mert ez a Lilla könyve,
és ezért nem írhatta volna senki más se;
ő bukkan fel benne hetvenhét alakban,
varrónőnél, szánkón, játszótéren,
s ő bukik alá a patakban,
ám így is igaz, hogy igazi könyv
attól a tizenhárom rajztól válik belőle
(ahány hónap van az évben,
meg még egy, titkos ráadásnak),
amelyeket Zsuzsa álmodott a szavak közé,
s amelyek egy szempillantás alatt
visszaröpítenek a múltba,
mindenkit a sajátjába,
előkutatva legalább tucatnyi újabb titkos írást,
amelyeket senki más nem írhatna meg,
csak mi magunk,
és attól, hogy talán nem fogjuk megírni sosem,
még léteznek, mert bennünk vannak,
és naponta mozgatják mozdulásainkat.

A pohár közben kiürült,
de a jó rozét az teszi jó rozévá,
hogy nem üres pohár marad utána,
hanem hosszan lecsengő, kellemes íz a szájban;
ilyen ez az apró kötet is az Artemisztől
(milyen szép név, egy istennő van mögötte,
aki mások mellett a gyerekeket is védelmezi),
friss, üde, és hosszan elkísér,
de érezni benne a múlt ásványait és esszenciáit is.

A hasonlat persze sántít,
hiszen a rozét az értők
csak hidegen ajánlják fogyasztani,
és bizony csak felnőtteknek való,
míg a Titkosírás
korra és nemre való tekintet nélkül mindenkinek,
s egyértelműen melegen ajánlható.

***

A rend kedvéért:
Titkosírás - Turbuly Lilla versei Lakner Zsuzsa kollázsaival
* Artemisz Kiadó, 2008. * 44 oldal * 2200 forint

15 éves az Arnolfini Archívum

Az Arnolfini HangArchívum 4-es sorszámú, becses darabjának tanúsága szerint az Arnolfini Archívum családi alkotócsoportot 1993. november 21-én, azaz pontosan 15 esztendővel ezelőtt alapítottuk meg, Horváth Ira és jómagam. Az alkotócsoport, önmeghatározása szerint, különböző élet- és képzőművészeti ágakban kíván kreatív módon megmutatkozni önmaga, valamint szűkebb és tágabb környezete előtt. Ahogyan az a későbbi hangdokumentumokon, illetve 2004. május elsejétől a www.arnolfini.hu honlapon is nyomon követhető, a legelején megfogalmazott ars poetica nem maradt üres ígéret. A teljesség igénye nélkül, legelébb az Arnolfini eMotion Pictures (dia)filmjei debütáltak, majd a könyvsorozatok - a Tukán Téka, a PaperBooks és az Arnolfini Books - indultak el. Később beléptek a galériák: a Kuffer Galéria, az Előszoba Galéria, majd egyebek mellett az Arnolfini Galéria, a honlap startja után pedig az Arnolfini NetGaléria. Az International Ticket Collection a grafikai vonalat vezette fel; ennek egyik legújabb fejezete az Mini[e]MailArt projekt, amely az utóbbi időszakban született blogok sorát is szaporítja - ezek között található az ArnolfiniBlog, illetve a Szigetszentmiklósi TK jelenleg U13-as focicsapatának életét dokumentáló szurkolói blog is. S mindezek betetőzéseként immár 7 éves múltra tekintenek vissza a tematikus Arnolfini Fesztiválok (az idén volt a tizedik), ahol egy-egy nap erejéig valamennyi kreatív vonal összefuthat, s megmutatkozhat az Arnolfini Archívum ismerői és barátai előtt. Végül, de elsősorban pedig az „életművészeti ág” két jeles képviselőjéről kell szólnunk, a 14 éves Eszterről és a 12 éves Barnabásról; nélkülük nem lehetne kerek ez a történet. Aki ma már nem ül autóba, kortyolgasson el egy pohár jóféle bort az egészségünkre. És ha teheti, közben böngészgessen a weboldalunk megújult nyitólapján, a retrospektív kiállítás linkjei között. Folyt. köv.

Lapok Susanniából

Két lapot kaptunk a napokban Lakner Zsuzsától, Stuttgartból. Az egyik egy gyönyörű eredeti, klasszikus ragasztott kollázs, preparálva, címkézve, s a születésnapi dátumommal pecsételve, egyúttal a Nevezetlen Dátumok Fala című elektrografikai sorozatomra reflektálva; kitüntető figyelmesség, megható és lélekemelő gesztus. A másik egy igazi képeslap, a Carted projekt keretében kinyomtatva, Made in Susannia 21th. Century. Méghozzá november 17-i, első napi pecséttel, amely első nap amúgy véletlenül (vajon a művészetben vannak-e véletlenek?) Ida Mama - az Arnolfini Archívum család-tagja - születésnapja is volt egyben. Lenyűgöző az a következetesség, precizitás, ihletettség, összetéveszthetetlenség és konstans csúcsminőség, amivel Zsuzsa dolgozik; igazán büszkék vagyunk arra, hogy barátaink és állandó szerzőink között tudhatjuk.

Új gasztroblog: Kispiskóta

Mérlegem nincs otthon, így az összes mennyiség csak hozzávetőleges - ezzel a szimpatikus vallomással vezeti be néhány hete indult, Kispiskóta című gasztroblogját főző/író/fotózó szerzője (akit jól ismerünk, de nem áruljuk el, hogy kicsoda). Ennek megfelelően, még sosem sikerült változtatás nélkül megfőznie egy receptet; szerencsére a változtatás gyönyörködtet. Mottója: ehető alapanyagokból nem lehet rosszat kihozni. Ha van tíz perce, összedob egy kis piskótát. Vagy mást; például a képen látható zöldhagymás-diós pennét, amely főleg olyan esetekre ajánlható, ha nincs otthon semmi. Jó étvágyat!

Túl a félszázon a Lila foltok

Szűk két hónappal ezelőtt indult el az Arnolfini Mini[e]MailArt projekt blogja. A frissen meghirdetett No.4-es, Lila foltok című tematikára beérkezett művek száma immár túllépte a félszázat. A legtöbb munka - 21 kép - eddig természetesen magyaroktól érkezett (az itt látható például Irától), de találni a kollekcióban 9 amerikai, 5 német, 4 olasz, 3 kanadai, s 1-1 angol, holland, brazil, argentín, görög, venezuelai, francia, spanyol és dán szerzőt is. A november végi határidőig még van több mint két hét, úgyhogy ha valaki eddig nem küldött, de szeretne, akkor megteheti. A beérkezett anyagok igen változatosak, s a legkülönfélébb módon reagálnak a meghirdetett tematikára. Az elsők között küldött képet Torma Cauli barátunk, aki időközben belevetette magát a nemzetközi Mail Art életbe, s ennek megfelelően pár napon belül valódi mini (7,5x11,5 centis) mail art küldeményekkel is meglepett bennünket. Az egyik Barnabásnak jött, s focis motívumokból építkezett, míg a nekem címzett levél, parkolási fizetési felszólításba csomagolva, az itt látható képet rejtette. Ennek hátoldalán, kézírással, a következő szöveg található: "Kedves Laci! Nem gondoltam, hogy te így értelmezed majd a MiniMailArtot, de ezek sem vesznek kárba. Üdv, e".

Gábos József New York-i víztornyai

"Esetleg egy ciklusba rendezhető, tematikus New York-fotósorozatra vevő lennék a NetGalériában..." - egészen pontosan ez a szeptember 26-án, egy e-mailben elküldött mondat (ha úgy tetszik, megbízási szerződés) motiválta az épp Amerikában tartózkodó Gábos József képzőművész barátunkat arra, hogy alaposan átgondolja a szóba jöhető tematikákat, majd alig két hétre rá bevezetőstül megküldje azt a New York-i víztornyokról készített fotósorozatot, amelyből 2008. november 9-én megnyílt a galéria 35. kiállítása. Jómagam ehhez annyit tudtam még hozzátenni (vagy inkább elvenni?), hogy a képeket átkonvertáltam fekete-fehérre, amitől egészen klasszikussá és időtlenné vált a kollekció. A többi kiderül a szerző bevezetőjéből és a 61 fotót tartalmazó tárlatból.

Láng Eszter Szatmárnémetiben

A szatmárnémeti Művészeti Múzeumban nyílik kiállítása Láng Eszter barátunknak 2008. november 7-én, 17 órakor. A tárlat december 7-éig tekinthető meg.

Kovács Tamás az Ökollégiumban

Kovács Tamás László munkáiból nyílik kiállítás 2008. november 6-án, 18 órakor az Ökollégium ArtGalériában (1035 Budapest, Szél utca 11-13.) A tárlatot, amely november 28-áig lesz nyitva, Feledy Balázs művészettörténész nyitja meg.

Tasnádi-tárlat a Makett Laborban

Alíz a Paradicsomban címmel nyílik kiállítása Tasnádi József barátunknak a Makett Laborban (Budapest, IX. kerület, Pipa u. 4., Fsz. 4.). A tárlatot 2008. október 15-én 18 órakor Beke László művészettörténész nyitja meg; látogatható október végéig.

Új Arnolfini-blog: Mini[e]MailArt

A Mini[e]MailArt az Arnolfini Archívum 2004-ben indított nemzetközi e-mail projektje. Az egyes kiírások során a letölthető üres felületen kell elhelyezni a tematikának megfelelő képi gesztusokat, majd a kész munkát e-mailben visszaküldeni. Az első három kiírás - Fehér gesztusok; Vörös vonalak; Sárga betűk - egy viszonylag szűk baráti körnek szólt, meghívásos alapon; 2008. szeptember 14-én azonban elindítottuk a projekt saját blogját. Ezen egyfelől egységes felületen dokumentáltuk az első három kiírásra beérkezett küldeményeket, másrészt meghirdettük a negyedik tematikát, Lila foltok címmel. Erre immár - a megadott feltételekkel, november végéig - bárki küldhet képet. Az első három hétben összesen 30 munka érkezett, jó néhány külföldi, köztük több tengerentúli alkotótól is; a képeket a blogban folyamatosan publikáljuk.

II. Spanyolnátha Biennále

A postai világnapon, 2008. október 9-én, 18 órakor nyílik Miskolcon a II. Nemzetközi Spanyolnátha Küldeményművészeti Biennále. A kiállítást az Ifjúsági és Szabadidő Ház Művészeti Galériájában (Miskolc, Győri kapu 27., B épület, 1. emelet) az Arnolfini Archívum barátja, Láng Eszter képzőművész nyitja meg, s ő adja majd át a Spanyolnátha Mail Art Nívódíjakat is. A tárlat (amelynek társrendezői a Ház mellett a Magyar Elektrográfiai Társaság, valamint a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kara Világgazdaság és Nemzetközi Kapcsolatok Tanszéke) október 30-áig tekinthető meg.
Szintén a postai világnapon debütál R_enaissance címmel a Biennále digitális katalógusa, amelyben az idén beérkezett anyag mellett a 2006-os első rendezvény díjazott alkotóinak kiállításai, az ímélarttal is foglalkozó művészek alkotói vallomásai (melyeket egy általam a Spanyolnátha felkérésére írt E-mail art esszé vezet be), illetve a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál legutóbbi ímélart-antológiája is megtalálható.

Szántói Krisztián a Kőlevesben

A Design hét rendezvényeihez csatlakozva fiatal grafikusok munkáiból nyílik kiállítás Budapest húsz pontján, a Neopaint.hu szervezésében. Közülük Szántói Krisztián rajzait a Kőleves vendéglőben lehet megtekinteni; a tárlat október 3-án, este 6 órakor nyílik.

A Spanyolnátha 2008. őszi száma

Három masszív tömbre támaszkodik a virtuális térben a Spanyolnátha művészeti folyóirat 2008. szeptember 20-án debütált őszi száma. Az a szerencse ért, hogy mindhárom projektben részt vehettem.
A legnépesebb alkotótábort felvonultató blokk az immár nyolcadik alkalommal kiírt Mégse légyott – Vass Tibor főszerkesztő voltaképpen egyszemélyes projektje, a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál irodalmi kísérőrendezvénye. A kérdés a felkért szerzőkhöz – írókhoz, költőkhöz, képzőművészekhez, közéleti személyiségekhez – ezúttal így hangzott: mi állna abban az utolsó ímélben, amelyet csakis Bartók vagy műveinek bármely hőse küldhetne az emberiség nevében, mielőtt a világhálózatnak vége szakad? A kérdésre, mint mindig, egyetlen A4-es lapra kinyomtatható e-mailben kellett válaszolni. A beérkezett munkák egy antológiában (100 sorszámozott példány) jelentek meg még a nyáron, online verzióban pedig itt, a Spanyolnátha őszi számában böngészhető a teljes kollekció.
A második nagy tabló a Spanyolnátha azon saját kezdeményezését gondolja tovább, amelynek keretében a lapban mint Európa kulturális főhálójában egy-egy település mutathatja meg új módon magát a netes olvasóközönség előtt. A korábbi nagyvárosi (egyebek mellett Székesfehérvár, Veszprém, Sárospatak, vagy épp Budapest kulturális-művészeti életét bemutató) netantológiák után immár második alkalommal olyan esszécsokor kap helyet a folyóiratban, ahol a felkért szerzők egy-egy szívükhöz kedves kistelepülést mutathatnak be saját emlékeik, élményeik – s ráadásként korabeli családi fotóik - felidézésével. A mostani körkép három tucat helyszínt tesz átélhetővé, Abádszalóktól Karcsán át Zamárdiig; jómagam a kisgyermekkorom fő helyszínéül szolgáló Csengőd emléktöredékeit gyűjtöttem csokorba.
Ha az előbbi inkább a szavakkal hódít, akkor a harmadik - adoptált - nagy blokkban egyértelműen a képeken van a hangsúly. A virtuális tárlaton a Leonardo, a reneszánsz ember címmel június 6-án, a kaposvári Festők Városa Hangulatfesztiválon nyílt (a Kaposvár Megyei Jogú Város, a Képírás Művészeti Alapítvány, a Magyar Elektrográfiai Társaság és a Vaszary Képtár közös szervezésében rendezett) elektrográfiai kiállítás anyagát ismerhetjük meg, Winkler Ferenc muzeológus bevezető szavai kíséretében.
Természetesen az őszi szám e három pillér mellett egyéb rovatokkal is jelentkezik. A nyári Tokaji Írótábor Irodalom az interneten című szekciójából szemezgető összeállításból például az is kiderül, miért jó az interneten létrehozni egy folyóiratot. A képi szekciókban Bibók Bea színes törökországi fotóival, Tarczai Béla érzékeny fekete-fehér fényképeivel, továbbá az idén elhunyt képzőművész, Tellinger István összetéveszthetetlen hangulatú festményeivel, grafikáival találkozhatunk, de nem hiányozhatnak a lapból a recenziók és a zenei témájú elemzések sem.
Kibővült tartalom - a negyedéves lapszámok között folyamatosan frissülő alrovatok, szinte naponta bővülő hírkészlet, terjedelmes fotóriport-beszámolók a sajtószobában – és változatlanul igényes szerkesztés, egyenletesen magas színvonal jellemzi a megújult logóval, barátságosan böngészhető szerkezetben megjelenő Spanyolnáthát. Szép munka.

A fúvószenekar a Hortus Hungaricuson

Szigetszentmiklós honlapján is megjelent az egyebek mellett az alább látható képpel illusztrált hír, miszerint az idén szeptember 19-től 21-ig rendezték meg a Hortus Hungaricus Nemzetközi Kertészeti Szakkiállítást és Vásárt, Közép- és Kelet Európa egyik legnagyobb efféle rendezvényét. Aki részt vett a pénteki úgynevezett szakmai nap megnyitóján, hosszan és büszkén hallgathatta a szigetszentmiklósi fiatalok muzsikáját, hiszen az Ádám Jenő Zeneiskola Fúvószenekara adta az ünnepi műsort 9 és 10 óra között.

Váli Dezső: Harangvölgy, Kata és Zsófi - F/78/09

"Erre a családi sétára nagy faállványt is vittem, életem tán legkedvesebb tárgyához, a 9 x 12-es, lemezes Voigtländer géphez. Ami azóta végleg elmúlt az életemből, régi szerető. Tehát állványt szétcsavaroz, gépet nyit, fekete kendő alatt élességállítás, majd a homályos üveg helyébe a lemeztartó kazetta, exponálás. A fotó nekem az időről szól." (Váli Dezső)
A fenti kép és idézet Váli Dezső legújabb, F. NAPLÓ című kötetéből való. A könyv képanyagából 2008. szeptember 29-én, hétfőn nyílik kiállítás a Godot Galériában (Budapest, Madách Imre út 8.; a piros Madách téri házak nagy kapuíve alatt át, ott már közel, a baloldalon). A tárlatot, s egyúttal a könyvet este 8 órakor Radnóti Sándor nyitja meg. A kiállítás egy héten át, vasárnap estig tekinthető meg, 10 és 18 óra között. (A kiállítás szövegestül-képestül itt nézhető meg.)

A fúvószenekar a Szabacsi Napon

Az idén, szeptember 20-án, második alkalommal tartották meg a szigetszentmiklósi hagyományőrző városi sokadalmat, a Szabacsi Napot (Szabacs a település egyik legősibb része, itt jelentek meg annak idején az első családok házai). A borongós idő ellenére nagyon sok látogatót vonzott a népművészeti kirakodóvásárral, lacikonyhával és kemencés lángossal, kovácsműhellyel, kiállításokkal és koncertekkel teli, jó hangulatú program. A rendezvény keretében a nagyszínpadon egyebek mellett az Ádám Jenő Zeneiskola Fúvószenekara is fellépett, Szentesi István Emil vezetésével. A Barnabást (klarinét) és Esztert (cintányér, csörgő, tikfa) is soraiban tudó együttes igazi teltházas, nagy sikerű koncertet adott a fesztiválon. A fotókért köszönet Bíró Csongornak, Bíró Milán (klarinét) apukájának.

Torma Cauli aszfaltfotói

Mail art Caulinak

Torma Cauli mailartos lelkesedése és sodró lendülete engem is magával ragadott, s küldtem neki egy munkát; az eredeti kép egy kozmatikai katalógusból való, amely egy zúzásra váró kupac tetején profi fekete dobozával hívta fel magára a figyelmet. Természetesen Torma Cauli László barátunk már a beérkezés napján feltette blogjába a képet. Jó volt viszontlátni a sértetlen küldeményt; jó kis műfaj ez...

Elindult Torma Cauli blogja

Tudtuk persze, hogy ennek előbb-utóbb be kell következnie, de hogy Torma Laci alias Cauli barátunk Mail & Art Blogja ilyen szédületes repülőrajtot vesz, arra kevesen fogadtak volna (megjegyzem: én igen). Immár viszont nyugodt szívvel és felelősséggel kijelenthetjük: a nemzetközi Mail art társadalom egy roppant tehetséges, aktív és kreatív új taggal gazdagodott. Szép lapot mindenkinek!

Torma Cauli Mail artjai

Kedves barátunk, Torma Laci, akinek festményeiből Változatlanság-variációk címmel nyílt kiállítás az Arnolfini NetGalériában, s aki Műanyag szemelvényeivel a Retro Fesztiválon is fellépett, legújabban a Mail artot fedezte fel magának. Miután Ria Bauwens alias Frips belga mailartista címére beküldött munkájának borítékján rosszul olvasták a nevet, László helyett Cauliként került be a rendszerbe. Ez annyira megtetszett neki, hogy legközelebb már Torma Cauli néven szignálta a küldeményét, hasonlóan ahhoz a levélhez, amelyben az Előszoba Galériában 2008. augusztus 20-án kiállított képet küldte meg az Arnolfini Archívumnak, méghozzá egy alkalmi Arnolfini-bélyeggel megfejelve. Az e bejegyzés eleján látható képe szintén a Frips adatbázisában szerepel, ahol több más küldeményét is iktatták (például ezt, meg ezt, meg ezt, meg ezt). Az igazat megvallva, csodálkoznék rajta, ha rövid időn belül nem számolhatnék be e felületen arról, hogy elindult a Cauli-blog.

Géczi János kínai képei a Spanyolnáthán

8x8 kínai képvers címmel látható Géczi János tépettplakát-sorozata a Spanyolnátha művészeti folyóirat Hálóképzet című szekciójában, amely a friss lapszám nyitóoldaláról érhető el.

Vargha János: Mézharmat

Vargha János fotográfus felvételén egy viaszvirág (Hoya carnosa) virága és az abból szivárgó mézharmatcsepp látható. A kép 2008. július 27-én készült; a cseppben az egyes virágok szárai látszanak.