2011. április 11., hétfő

Április tizenegy

Költészet napja van. És valahogy éppen pár napja, hogy megjelent egy versem, a Napút című folyóirat 2011. márciusi számában. Egy haiku, az első vers egy öttételes sorozatból. Pályázatfélére született; a kiírásra véletlenül bukkantam rá pár hónapja, a Terebess Online különlapján, ahol - mint kiderült - haiku költőként tartanak nyilván, korrekt hivatkozással a Haikuk és re-haikuk című kötetre. A felhívásban annyi megkötés volt csupán, hogy a haikukban szerepelniük kell a nap és az út szavaknak. Indokoltnak tetszik, hogy e rövid ciklus éppen most lásson blogvilágot. És nem csak József Attila miatt. Hanem azért is, mert ma két esztendeje, hogy Ida Mama is kilépett a Napútra, és elballagott tőlünk, valahová nagyon messzire. Talán a Napon is túlra, örökre.

Zsubori Ervin
Öt Napút-haiku

[éj]

A tájon Hold ül.
Aludj. Tetőnk fölött még
kihalt a Napút.

[idő]


A tegnapelőtt
út volt a tegnaphoz. A
ma holnapba fut.

[csönd]

Felettem ott a
Nap, alattam itt az út.
Csönd ül köröttem.

[homály]

Az emlékeken
múlt Napja süt. Homályban
a holnapi út.

[kérdés]

Mit rejt még az út,
a mindenkori új nap
útja, s hova jut?
.

1 megjegyzés:

SNK írta...

Ervin, ezek egyszerre megrendítőek és meghökkentőek!
SNK