Zsubori Ervin: Játszók

Aki kisgyerek, és még 6 éves sem múlt el, alighanem „csak” megéli az életet; nem értelmez, nem absztrahál, nem von le konzekvenciákat: az ideje nagy részében egyszerűen életet játszik, a maradék időben pedig energiát gyűjt ahhoz, hogy újra játszani tudjon. Így a jó gyerekvers (ha svéd, ha nem) értelemszerűen csak felnőtt tollából fakadhat, olyan felnőttéből, aki képes még játszani, és elég ép maradt a lelke ahhoz, hogy hitelesen tudjon játszani kisgyereket is. Turbuly Lilla ilyen.

Aki felnőtt, és elmúlt már 36 éves is, s ráadásul művész, folyamatosan értelmez, absztrahál, következtetéseket von le, hogy képessé váljon megélni az életet, és játszani tudjon, újra meg újra. Jó gyermekvers-illusztrációkat azonban csak akkor tud készíteni, ha elég ép maradt a lelke ahhoz, hogy hiteles legyen. Lakner Zsuzsa ilyen.

(Megjelent Turbuly Lilla és Lakner Zsuzsa Titkosírás című kötetéről a Figyelő 2008/49. számának könyvmellékletében.)