Karácsonyi lap a Horváth családtól

A kedves családi lap interaktív változatát már mi készítettük el; jelenleg Pleszkán Orsi készülőben lévő honlapján látható.

Karácsonyi lap az Igazgyöngy Alapítványtól

A berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészetoktatás Intézmény igazgatójától, L. Ritók Nórától jött e lap, az alapítvány munkatársai és diáljai nevében. Egy idézet is tartozik hozzá: "A szeretetnek melege van a természet hidegében, világossága van az élet sötétségeiben, és a szeretetnek ajkai vannak, amik mosolyognak velünk az örömben, és lecsókolják könnyeinket a fájdalomban." (Gárdonyi Géza)

Karácsonyi lap Keith Bates-től

Keith kiváló betűtípus-tervező és mail artos, a Mini[e]MailArt-projekt rendszeres szerzője. A kép címe és kommentje: Peace Through Christmas Tree – after Roy Lichtenstein's 'Peace Through Chemistry'.

Karácsonyi lap - a Corvinus Könyvtártól

Az üdvözlet Demecs Évától jött, akivel a Gesztusok a könyvtárban című kiállítás kapcsán kerültünk kapcsolatba.

Karácsonyi lap - Szombathy Bálinttól

A kép címe: Rovinj, 2011

Karácsonyi lap Torma Caulitól

Halász Géza: Tél

Halász Géza karikaturista, az Arnolfini Mini[e]MailArt rendszeres szerzője, az itt látható rajzával az idén elnyerte a hazai karikaturisták szakmai elismerését, a Kétfilléres-díjat. Gratulálunk!

Karácsonyi lap az Artemisz Kiadótól

Kell-e mondanom: Lakner Zsuzsa munkája...

Karácsonyi könyv Turbuly Évától

Ha nem szállingózó hóesésben vettem volna ki a postaládából, azt mondanám: még meleg... Két napja érkezett meg a nyomdából a Turbuly Éva barátunk vezette soproni Artemisz Kiadóba, nagyon kellemes kézbe fogni, a szerző jó nevű, a stílus könnyed és szellemes, a borító pedig ihletett - nem csoda, Lakner Zsuzsa barátunk munkája. Igazi míves ajándék karácsonyra. És elárulunk egy titkot is (figyelem, első közlés!): a címlapon Zsuzsa dédnagymamája és egy távoli rokon látható...

Karácsonyi lap Lakner Zsuzsától

Egyenest Susanniából, Stuttgartban feladva...

Karácsonyi lap S. Nagy Katalintól

Karácsonyi lap Ivancsics Cecíliától és a Schmidt családtól

Rómából feladva...

Karácsonyi lap Saxon-Szász Jánostól és Dárdai Zsuzsától

Karácsonyi lap a Szuperinfótól

Halmai Zoltán gyűjtő, illetve a helyi Szuperinfó jóvoltából karácsonyi lapnak is beillő "hirdetés" látott ma napvilágot a 26 ezer példányban megjelenő, ingyenes terjesztésű újság 2011/50-51. számában. Reméljük, sokan rákattintanak majd az Arnolfini Archívum tematikus aloldalához vezető linkre, ahol immár 157 képeslap nézegethető a régi Szigetszentmiklósról és a környékbeli településekről.

Karácsonyi lap Susanniából

Közeleg a Karácsony! Ezt onnan lehet például tudni, hogy ma megérkezett az ünnepi üdvözlet Susanniából, azaz Lakner Zsuzsáéktól, Stuttgartból. A jellegzetes Mail Art borítékban ezúttal egy speciális lap jött: egy komplett nagylemez, egyedi borítóval, s erre az alkalomra összeválogatott 18 karácsonyi dallal - Chris Reától Bryan Adamsen át a Queenig. Már szól is! A borítón alul: Not For Sale. Naná!

Recenziós világcsúcs

Nem tudom, volt-e már példa arra, hogy egy könyvről a megjelenés napján érdemi és értő recenzió jelenjen meg. Bizonyára volt. Ha mégsem, akkor új világcsúcs, ha mégis, akkor szimplán csúcsbeállítás Lakner Zsuzsa barátunk személyes hangú írása, amely a ma hajnali világhálós világpremier után alig 15 órával látott blogvilágot S. Nagy Katalin Voltak nekem... című könyvéről a Susanniconon.

Új Arnolfini-könyv: S Nagy Katalin 11 Vergiliusa

A nagy sikerű Micsoda útjaim... 13 város című könyv folytatásaként 2011. december 8-án megjelent S. Nagy Katalin barátunk új esszékötete: Voltak nekem... 11 Vergilius. A szubjektív visszaemlékezések ezúttal tizenegy, a művészettörténész szerző sorsa szempontjából meghatározó jelentőségű személyiséget idéznek meg. A névsor magáért beszél: Pártos Magda, Dombrovszky István Tuta, Tóth Tibor, Ország Lili, Kurtág György, Németh Lajos, Tánczos Gábor, Mérei Ferenc, Székács István, Farkas István, Nemes Nagy Ágnes.

„Ezek az írások rólam szólnak. Nem szakmai értékelések - nem is lehetnének azok! -, sem nem pályaképek. Ahogy a 13 várossal láttatni szerettem volna, hogy számomra mit jelentenek, hogyan szövődtek bele életem gazdag szövetébe, a 11 Vergiliussal is azt szeretném érzékeltetni, mit jelentettek nekem, hogy alakították át sorsomat, milyen utakra kísértek (vagy térítettek el), miként is lehettem hatásukra az, aki.”

A 72 oldalas könyvben a sodró lendületű szöveg gazdag képanyaggal is kiegészül. Az illusztrációk részben SNK emlékkönyvének idevágó lapjai, részben a szerző archívumából előkerült fotók – nem ritkán a saját felvételei. Az Arnolfini Archívum PaperBook könyvsorozata 27. darabjaként megjelent könyv digitális változata az interneten, Központi Olvasótermünkben lapozgatható.

Mikulás mail art - Mózes Katiéktól

Mózes Katitól és Turcsányi Tónitól jött ez a kedves mail art lap ma. S ezzel hivatalosan is elindult az ünnepi szezon.

Kovács Tamás vázlatkönyve

Könyvbemutató lesz 2011. december 8-án 17 órától a Nomade Anker Galériában (1061 Budapest, Anker köz 2-4.): Kovács Tamás László Vázlatkönyv című kötetét az utószót is jegyző Fábián László író ajánlja majd. Kovács Tamás barátunk szobrairól az Arnolfini KépíróKörben olvasható naplójából, grafikáiról pedig az Arnolfini NetGaléria No48-as tárlatát böngészgetve kaphatunk képet.

Mini[e]MailArt: az első 100.

Pár héttel ezelőtt az 1000. bejegyzés adott okot az ünneplésre, ma pedig egy újabb fontos mérföldkőhöz érkezett az Arnolfini Mini[e]MailArt-projekt: egy kiíráson belül első alkalommal tehettük közzé a 100. résztvevő munkáját. A véletlen - és tényleg a véletlen - úgy hozta, hogy az itt is látható kép Zsubori Barnabástól érkezett, aki a Kitalált növények című nagyszabású sorozatának legújabb, erre az alkalomra készített darabját adta be. A rajz egy Nyalókafát ábrázol, amelyen a gyerekkor tiltott gyümölcsei, a tejfogak fő ellenségei, pálcikás nyalókák teremnek. Azt már csak én teszem hozzá, hogy emlékezetem szerint a klasszikus, korong alakú verziójuknál ezek a cukorobjektek a rendeltetésszerű használat során áttetszővé váltak, s a Nap felé tartva szépen előtűnt a közepükbe rejtett virág- vagy gyümölcsmotívum.

Bán Zsófia: Gondolatok a könyvtárban (képzenei átirat)

Hogy például, mi dolgunk a világon? jut eszünkbe hirtelen a bevásárlólista fölé hajolva, a konyhaasztalnál, vagy amikor lógó cipőfűzőnket kötjük meg. Ennek kéne már végre a végére járni. Az ilyen pillanatok úgy indulnak, mint akármelyik másik, látszólag semmiben nem különböznek az azt megelőzőktől, itt van egy, aztán hopp, jön egy másik, ezt hívjuk életnek, szedjük a levegőt, lélegzünk, és akkor egyszer csak belénk szorul, fennakad, igaz, csak egy pillanatra, de az a pillanat elég ahhoz, hogy hirtelen madártávlatból lássuk az életünket. Mintha csatornát váltottunk volna, vagy fellőttek volna az űrbe, mint egy Lajkakutyát, s a kékes-zöld zúzódásoktól sajgó Földre letekintve jutna eszünkbe, hogy tényleg, mi dolgunk a világon, de már csak onnan, fentről, mikor már kívüle vagyunk. Valami emlékfoszlány halványan beúszik, hogy küzdeni meg tápot adni lelki vágyainknak, de hogy ez pontosan mit is jelentene, hát, ebben a súlytalanságban...aztán még, mint egy ígéretes megoldás nyitánya: hogy a csillagászat egy vak koldus asszony lenne, aki condráin méri a világokat – ekkor snitt, megint ott találjuk magunkat a konyhaasztalnál, és halljuk, ahogy magunk elé motyogjuk: condra, de mi a frász az, hogy condra?? Túl sok a szó és túl kevés az átjárás – csoda-e, ha volt, aki az egész életét arra tette fel, hogy megtalálja az Észak-nyugati átjárót; úgy kell az ilyen átjáró, mint egy falat kenyér, de mindig csak szó, szó, szó, hullanak ránk a szikkadt szavak, megannyi üresjárat, ki van írva rájuk, hogy remízbe megy, nem lehet felszállni, mi meg csak állunk a megállóban, a jeges szélben. És ahogy ott didergünk, egyik lábunkról a másikra állva, egyszer csak, mint egy váratlanul bekövetkező szerencsés végkifejlet, hullani, zuhogni kezdenek ránk a színek, a fények, a tónusok és kontúrok, ránk pergeti jelenlétét a látható világ, némán, hang nélkül, de mégis hangosan, mutatja magát, felajánlkozik, csábít, tukmál, sima szájával kecsegtet, ránk nevet, és a kétes kedvünk úgy múlik el, mint egy gyerekkori horzsolás; zuhognak, peregnek a képek, hullik a fejünkre, mint az áldás, és egyszerre átjár a melegség, mintha egy puha, bolyhos, skót kockás pléddel takartak volna be, felnézek, látom a színeket, a formákat, és azok is látnak engem, mert a látvány, a világ visszanéz és azt látja benned, amit te benne, amennyit magadhoz tudsz vonni belőle, amennyit kiszakítasz – szakíts, ha bírsz. Felnézel, és látod az idő hangját ahogy halkan szöszölve bolyhosodik, igen, képzavar, hallod a hangokat, a látvány hangját, egyre hangosabban, minden mást elnyomva, diadalmasan zuhognak a hangok a retinádra, hallgatod önfeledten a látványszimfóniát, és ahogy átadod magad az áradásnak, egy-egy darabja, hangsora fennakad az emlékezet szitáján és kimerevedik, halmazállapotot vált, quadrofónia, mondanánk, ha volna ilyen szó, de kit érdekelnek már a szavak, ezek a házsártos házmesterek. S vajon mire jó mindez?, suhan át rajtad a kérdés, de ahogy felnézel, már jön is a válasz, mert azt látod, hogy mások is ugyanazt a képzenét hallják, amit te, hiába van a fülükben Ipodos dugó, és akkor rájössz, hogy akár akarod, akár nem, már nem vagy többé magadba zárva, hogy van valami, ami összeköt velük, hogy van egy átjáró, amelyen úgy sétálhatsz át hozzájuk és ők hozzád, mint nyári estéken az aranyhídon át a túlpartra, vagy mint a Nagy Detty képein a színek, a formák egymásba, test s lélek mámora zeng bennük ég felé, mondhatnám, valaki mással szólva, ha nem épp azon fáradoztam volna mostanáig, hogy sutba vágjam a szavakat. Ha itt szétnéznek, láthatják, milyen az, amikor ez valakinek sikerül is.

(Elhangzott  2011. november 16-án, a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárában, Nagy Bernadette Quadrofónia című kiállításának megnyitójaként. A tárlat december 10-éig látogatható.)

Pilinszky 90

Pilinszky János 1921. november 25-én született, azaz tegnap lett volna 90 éves. Az itt látható kép az idén ősszel kiállított Obeliszk sorozatom No.10-es darabja, s az Apokrif című verset dolgozza fel. A teljes mű meghallgatható és megnézhető a költő utánozhatatlanul ihletett előadásában. Nyolc és fél perc; nem szabad kihagyni.

Megújul a szigetszentmiklósi hévállomás?

 Újabb 15 tétellel bővült az Arnolfini Archívum "Szigetszentmiklós és környéke régi képeslapokon" című szekciója. A honlapon immár 151 lap tekinthető meg - méghozzá kétoldalasan - a Halmai-gyűjteményből, illetve további 25 a Helytörténeti Gyűjtemény anyagából, Vöő Imre gyűjtéséből. Az egyik új, 1930-as keltezésű szerzeményen a szigetszentmiklósi hévállomás látható. Az épülethez alighanem azóta sem nyúltak hozzá, s ez meg is látszik rajta. Jó hír, hogy az önkormányzat minapi ülésén arról döntöttek: fel kell újítani a megállót és környékét. Hátha...

Gyümölcsök Brazíliából

Különleges nap volt a mai az Arnolfini Mini[e]MailArt projekt életében: hat óra leforgása alatt (délután kettőtől este nyolcig) 13 vadonatúj szerzőtől érkezett munka - kivétel nélkül Brazíliából... Azon belül is valószínűleg mind Porto Alegre városából. Az itt látható képet például Iara Delia küldte, s ez a 90. kompozíció volt a No16-os kiírásban meghirdetett Gyümölcsök tematikában, amely november végéig, azaz még 9 napig van érvényben. Nem tudni pontosan, mi váltotta ki ezt az örvendetes fellángolást. De talán szerepe volt benne annak is, hogy a BOEK861 nevű tekintélyes buletin - amely egyebek mellett a mail art és a vizuális költészeti projektek egyik fontos szemléző fóruma - a minap beszámolt az Arnolfini Mini[e]MailArtról, részletesen bemutatva a No16-os tematikára érkezett műveket.

Zsubori Ervin: Hatvan

Hatvan szó. Eldöntöttem előre: ennyibe bele kell férnem. Mert amit nem lehet hatvan szóban elmondani, azt hetvenben sem lehet. De mi is férhet bele hatvan szóba? És mi férhet bele hatvan évbe? És fontosabbak-e a nagy szavak a kicsiknél? Mindebbe most nincs mód belemenni. Barátság. Szeretet. Művészet. És ez utóbbi szó már a negyvenhetedik volt. Itt hát a vége. Pont.

(Elhangzott 2011. november 17-én a Klauzál13 Galériában, ahol családtagok és barátok körében Mózes Katit köszöntöttük kerek születésnapján, a Kávé cukor nélkül című kiállítása képei előtt.)