Az Arnolfini NetGaléria No38-as tárlatával a 9 éve, 2000. március 3-án elhunyt Máté Gyulára emlékezünk, méghozzá az Árnyékkötőkhöz való kapcsolódásain keresztül. Az Árnyékkötők co-media című művészeti folyóiratban annak idején megjelent elektrografikái (illetve egy ezekhez kötődő In Memoriam-sorozat) mellett az összeállításban a lap weboldaláról közvetlenül elérhető azon számok képi anyaga, amelyben az ő munkái is megjelentek; elolvashatóak azok az írások, amelyek a folyóiratban az ő munkásságát méltatták; s kigyűjtöttük azon kiállítások listáját is, amelyeken az Árnyékkötők csoport szervezésében vagy részvételével az ő grafikái is láthatóak voltak a kilencvenes években.
Egyébiránt a dokumentációk tanúsága szerint Gyula már az első csoportos bemutatkozáson - 1991. május elején, az Újpesti Gyermek és Ifjúsági Házban rendezett Saját Idő Művészeti Zóna című rendezvényhez kapcsolódó kiállításon - szerepelt velünk. Néhány nappal később, 1991. május 17-én személyesen is találkoztunk Kaposváron, a Somogy Megyei Művelődési Központ gyönyörűségesen lepusztult nagytermében rendezett, immár viszonylag széles szerzőgárdát felvonultató Árnyékkötők-kiállítás előtt. Emlékszem, egy megégetett hullámpapírról készített sorozatát hozta el a kiállításra, méghozzá színesben, ami akkoriban még ritkaságnak számított. Az alábbi dokumentumfotó ezen a tárlaton készült; Gyula munkája a kép közepén látható.
Még ugyanabban az évben Bonyhádon, az általa szervezett, úttörő jelentőségű fax-akción és kiállításon is találkoztunk, sőt az Árnyékkötők szerkesztőiként - Dárdai Zsuzsával, Szász Janival és Tenke Pistivel együtt - bonyhádi otthonában szintén volt szerencsénk felkeresni, ahol korai zománcképeivel is lenyűgözött bennünket.
Az Arnolfini NetGaléria most nyílt tárlatához az ötletet közvetlenül az adta, hogy néhány napja lánya, Máté Réka e-mailben arról értesített: unokatestvérével közösen készítettek egy internetes oldalt - ennek címe: www.mategyula.hu -, segítendő megőrizni emlékét, munkáit, gondolatait (az itt közölt portré onnan való). Kiállításunkkal ehhez próbálunk mi is adalékokkal szolgálni.
Szerencsére Máté Gyulát máshol sem felejtették el: virtuális tárlatunkhoz az elsők között gratulált Galántai György, az Artpool Művészetkutató Központ vezetője; az ő Máté-gyűjteményük is igen kiterjedt, kutatható, s például Gyula művészbélyegeiből honlapjukon is látható egy szép válogatás.
2009. március 5., csütörtök
Máté Gyula emlékezete
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Máté Gyula munkáit így egyben különös öröm látni nekem. A 90-es évek közepétől haláláig misztikus levelezésben álltam Gyulával, akivel személyesen sosem találkoztunk, mégis nagyon kreatív barátságba keveredtünk ez idő alatt. Sok mailart-kapcsolatot köszönhetek neki és azt is, hogy annak ellenére, hogy remetemagányomban én magam is kísérleteztem fax-szal és fénymásolóval, általa vált világossá számomra, hogy ez a fajta ügyködés már régóta benne van a levegőben és nem vagyok egyedül. Most, hogy családja honlapon rendezte össze életrajzát és munkásságát az otthon fellehető anyagokból, ehhez kapcsolódva pedig hála az Arnolfiniaknak, ez most kibővül Gyula Árnyékkötő aktivitásának tárgyi bizonyítékaival, végre egyben látható, mi mindennel is foglalkozott ez a rendkívül produktív lény ott a bonyhádi kis műhelyében.
(Az Arnolfini Archívum vendégkönyvéből)
Megjegyzés küldése