Kovátsok Vácott

Család- és művészettörténeti jelentőségű eseménynek lehetnek tanúi, akik 2008. március 28-án pénteken ellátogatnak Vácra, a Madách Imre Művelődési Központ Curia Galériájába (Vác, Március 15. tér 20.), ahol Át, keresztül címmel első ízben mutatkozik be közös tárlaton a két kiváló alkotó, Kováts Albert és Kováts Borbála. Akik - apa és lánya - nem utolsósorban az Arnolfini Archívum barátai és kiállítói is. A tárlatot - amelyen az itt bemutatott két kép is szerepel - 18 órakor Feledy Balázs nyitja meg; aki nem tud ott lenni, április 28-áig pótolhatja a mulasztást.

Robitz Anikó: Párizs

Fehér képek címmel nyílik kiállítása Robitz Anikó fotográfusnak a Mű-vész Pincében (Budapest, Andrássy út 32., bejárat a Platán Galérián keresztül) 2008. március 28-án pénteken, 19 órakor. A tárlatot - amelyen az itt közölt felvétel is látható lesz - drMáriás nyitja meg, s április 9-éig lesz látogatható. Anikó az Arnolfini Archívum barátja, s Városképeivel nemrég mutatkozott be a NetGalériában.

Húsvét

Hát persze, hogy Lakner Zsuzsától megint jött ünnepi üdvözlet... Ezzel kívánunk mi is mindenkinek boldog ünnepet, szép tavaszt, meg mindent, ami kell.

Kováts Borbála kibővített Róma-kollekciója

Az Arnolfini NetGalériában március elsején nyílt meg Kováts Borbála Római triptichonok című kiállítása - méghozzá azon fotókból, amelyeket római tartózkodásának félidejéig készített. Nos, Bori március 20-án hazatért Budapestre, s küldött azokból a képeiből is, amelyek a kiállítás megnyitása óta születtek. E felvételek közül - hasonlóan a korábbihoz, a szerkesztői szeszélytől elrendezetten - hat további triptichon épült be abba a sorozatba, amely Róma egy hipotetikus arcképét hivatott felrajzolni. A március 22-én kibővítve újranyílt tárlaton látható városportré így talán még szebb, még ismerősebb és még titokzatosabb, mint azelőtt.

Arthur C. Clarke (1917-2008)

Ma, 2008. március 19-én, 91 éves korában, Srí Lankán elhunyt Arthur C. Clarke brit sci-fi-író, egyebek mellett a Stanley Kubrick által 1968-ban megfilmesített 2001: Űrodüsszeia című regény szerzője. A film DVD-je évekkel ezelőtt, a legelsők között került be a családi gyűjteménybe mint megkerülhetetlen műalkotás. Sohasem néztük meg, mindig félretettük jobb időkre, tudván: ez nem fog elavulni. Három napja, március 16-án, hosszas válogatás után, mégis erre esett a választásunk. Még most is benne van a lejátszóban...

Váli Dezső: Két falu között

Váli Dezső ezt a felvételt 1974-ben - mint a címe mutatja: két falu között -, szociófotózás közben készítette. Aktualitását az adja, hogy 53 másik fotó mellett ez is szerepel Váli F. Napló című kiállításán, amely 2008. március 21-én, pénteken, 17 órakor nyílik a Magyar Fotográfiai Múzeumban (Kecskemét, Katona József tér 12.). A május 18-ig megtekinthető tárlatot - amellyel egy időben megjelenik az F. Napló című könyv is - Nagy Miklós nyitja meg. Amint a szerző blogjában írja, a múzeum minden negatívot saját apparátusával profin újranagyított, figyelembe véve az ő gondolkodásmódját, a digitális felvételeket pedig időtálló minőségben (speciális papírra és speciális festékkel) nyomtatták ki. Aki arra jár, ne hagyja ki.

Tavaszi Nátha

Esszé, körséta, irodalom, fotók, életképek, meg minden, ami Nyíregyházáról egy hálótermi látogatáskor bevihető: a Spanyolnátha most megjelent tavaszi számába ezúttal a nyírségi város jött elbeszélgetésre, hogy felmutassa magát a világnak, mint talán még soha. A folyóirat egy másik testes blokkjában a 60 éves Fecske Csaba költőt köszönti - részben saját verseivel, részben pályatársak/barátok/tanítványok emlékező-tisztelgő soraival, részben (s ez igazi spanyolnáthás gesztus) a Fecske-család archívumából válogatott fotókkal és videóval. Szintén izgalmas csomag a KREA Művészeti Iskola tervezőgrafika és tervező-operátor szakos hallgatóinak fekete-fehér munkáiból közölt válogatás.
„sors nyiss nekem tértivevényt receptre írd hogy tüzetesen süt / le a cora-nyár sugárra skálára” - így kezdi ráhangolóját Vass Tibor Lenkey-Tóth Péter rejtélyes-titokzatos-fanyar Énképei elé, miközben Fazakas Csaba fogyatékosság és művészet összefüggéseiről értekezik. Fodor Tünde prezentálásában az idő múlására figyelmeztet a lap első négy évfolyamának - a 2004 és 2007 között megjelent 21 (!) Spanyolnátha-szám - repertóriuma. Hm, az első számok közül a Pál_forduló és a Mis_kóceráj nevezetűekben nekem is volt szerencsém részt venni; mintha ma lett volna…

Dimenzionista világtalálkozó

A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében Dimenzionista világtalálkozónak ad otthont az Artpool P60-as galériája (Budapest VI., Paulay Ede u. 60.). A kapcsolat-alapú művészet, mint informatív költészet - Vizsgálódó világok találkozása az időben című tanulmányi kiállítás-esemény premierjére március 19-én, este 6 és 8 óra között kerül sor. Ugyanezen órákban március 21-én, 26-án és 28-án is megtekinthető lesz a kiállítás, melynek kurátora Galántai György, az Artpool vezetője. Mint írja: „A multimediális kiállítás - a bemutatott számos új és pár ritkán látott/alig ismert történelmi művel, installációval - hidat épít a múlt és jelen (vagyis a jövő) között, lebontja az időbeli és a térbeli határokat. A mediális határok is eltűnnek, ami marad, az a kapcsolat alapú információ.”
A világtalálkozót egyebek mellett olyan nevek fémjelzik, mint Tamkó Sirató Károly, Erdély Miklós, Papp Tibor vagy épp Ray Johnson. A kiállítás különlegességei a "dimenzionista jelen" kutatására kiírt felhívásra beérkezett és gyűjtött anyagok, videók, YouTube-klipek, tárgyak és képek. A mintegy félszáz alkotót felvonultató anyagban Lakner Zsuzsa is helyet kapott, aki egy erre az alkalomra született munkája mellett az Arnolfini Retro Fesztiválra készített és ott bemutatott Az időn kívül című anyagának DVD-változatát is nevezte a kiállításra, amely immár a YouTube-on is megtekinthető.

Március 15-i fúvósok

A szigetszentmiklósi városháza előtt tartott március 15-i ünnepi megemlékezésen az Ádám Jenő Zeneiskola Szentesi István vezette fúvószenekara szolgáltatta az élőzenét. A zentai fúvósokkal megerősített együttes - amelyben az egyik klarinéton Zsubori Barnabás muzsikált - több részletben mintegy másfél órás, nagy sikerű műsort adott. A hivatalos programot követően, a zeneiskola termeiben és kertjében, a népes csapatot finom ebéd várta, amelyhez a főfogásul szolgáló gulyáslevest maga a zenekarvezető - a barátainak és tanítványainak csak Emil bácsi - készítette. Jó kis nap volt...

Kalló Iván: Öreg Cigány

Kalló Iván fotográfus, a Figyelő rendszeres szerzője.
"Az Öreg Cigányt az aluljáróban vettem észre. Tényleg csak épphogy észrevettem, mert siettem, de azért előkaptam a fényképezőgépet. Micsoda bátorság kell ahhoz, villant be, hogy valaki kiálljon csak úgy, hegedülni - talán az élete boldogabb idejét is felidézve önmaga számára - a nagyvárosi forgatagban! Nem a bérkoldusok sorából való volt, legalábbis így gondoltam, s nagyon megejtett a kiszolgáltatottsága. Lehet, hogy már nem is él. Megérdemel egy emlékképet." (Kalló Iván)

Kováts Borbála Róma-fotói

Egy városnak annyi arca van, ahány fényképet készítenek róla. És annyi arcképe, ahány fotókiállítás e képekből összerakható.
Kováts Borbála, aki egy ösztöndíj ürügyén épp Rómában tartózkodik, január vége óta igyekszik digitális fényképezőgépe érzékelő lapkájára rögzíteni a város arcait. Kreatív képzőművészként egyéni látószögeket, autentikus perspektívákat, megismételhetetlen fényeket és visszaverődéseket keresve kattint el egy-egy portrét. Észreveszi, begyűjti és elraktározza az összetéveszthetetlen, s emberi léptékkel mérve már-már valóban örökéletűnek tetsző város vonásait.
Küldhetne belőle néhányat - írtam neki a minap. Küldött negyvenötöt. Végiglapozgatva a képeken, rögtön látszott, hogy ebből muszáj egy kiállítást rendezni. A második áttekintés után már az is nyilvánvaló volt, hogy triptichonokat látunk: egy-egy arcvonást három oldalról, három nézőpontból vagy épp három helyszínen bemutató sorozatokat, amelyek így mintegy háromdimenzióssá transzformálják a digitális impressziókat.
Az Arnolfini NetGaléria No31-es, március elsején nyílt kiállítása e sorozatokból tizenegy triptichont mutat fel, voltaképpen a szerkesztői önkény által elrendezetten, s természetesen a teljesség igénye nélkül: oszlopokból, fényekből, lépcsőkből és kontrasztokból, mint ahogy a többi címkéből is, egyaránt ezernyi más hármasoltár is építhető lenne, s bizonyára épül is folyamatosan. Ez a fotókiállítás tehát nem reprezentálja Rómát, sőt még Kováts Borbála mostani római tartózkodásának sem hű lenyomata. Ez a tárlat csupán egyetlen arckép Rómáról: az, ahogyan én látom a várost, innen Magyarországról, kétezer-nyolc koratavaszán, Kováts Borbála szemén keresztül.